Minden, amit alkotok, az alapvetően a saját egomból fakad, saját énemet vizsgálom és dolgozom felfolyamatosan, ráadásul ebben az esetben a saját viselkedésemet, érzéseimet állítom szembe másokéval. Ezen elemzésekből tervezem elkészíteni a nagyméretű festményeket, kifejezve az ember saját, őrzött, törékeny énjének nyomasztó súlyát. A téma az kifejezetten az egoról szól, leginkább a sérült egoról, azaz a belső- és külső harcokról, amelyek az ember saját egoja és mások egoja között feszül, akár tudat alattis. Agresszivitás, szorongás, elfojtás, támadás, vita... Mindez alatt félelem, önbizalomhiány, bizonytalanság, érvényesülési vágy. A gyakran súlyos, köpcös figurák kompozíciósan bele vannak kényszerítve a vásznak teljességükbe, ami vizuálisan is kifejezi az ember által elszenvedett rendkívüli kényelmetlenséget, miközben ugyanő igyekszik alkalmazkodni a társadalom által rákényszerített „dobozokhoz”, amelyeket a siker általános mércéjeként érzékel.
Az EGO sorozatnak az alkotási folyamata alatt mindennap bele voltam ereszkedve elméletekbe, gondolkodok, olvastam, kutattam az ego jellemzőiben. Gyakran megvizsgáltam saját változó viselkedéseimet, hangulataimat és érzéseimet, amelyekből inspirációt és irányt merítettem ebben a nagyon is személyesen érintő elméleti folyamatában. Állandóan jegyzeteket írtam magamnak, napi naplószerű hangfelvételeket vettem a gondolataimról, érzéseimről, hogy aktívan követhessem és egyenes útvonalon tarthassam a fejlődéseimet mindkettő elméleti és technikai irányokban. Közben találtam lényeges benne rejlő párhuzamokat az ego különféle külső megnyilvánulásai és a hét főbűn között, amelyek megnevezve kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, és a restség, lustaság. Tehát, ez a hét főbűn egy hasznos irányt adott nekem témaként, amelyre építeni tudtam a képsorozatban megjelenő alkotások csoportosítását, anélkül, hogy kifejezetten bűnökről szóljanak, de leginkább a sokkal mélyebb személyes szellemi és lelki sérüléseket, traumákat akartam a felszínre vinni, amelyek az eredeti forrásuk ezeknek az un. bűnöknek - ábrázolni azt, ami miatt viselkedik rosszul az ember kifelé másokkal és önmagával szemben (például - lelkiismeret, önbizalomhiány, félelem, fájdalom, elszigetelés, bánat, nárcizmus...).
